Méhek kezelése jégesőháló alatt: Mi változik a telepítés után?

Szerkesztői megjegyzés: Ez a cikk a jégesőháló-elhárítási teljes útmutatónk része . A rendszertípusokért, telepítési útmutatókért és időzítésekért látogassa meg a Hub oldalt.

A szabványos jégháló (hálóméret ≤12 mm) kizárja a méheket, ezért a méhkaptárakat a hálós kereten belül kell elhelyezni, és 3-5%-os virágzási aránynál kell telepíteni. A kaptárakat egyenletesen kell elosztani, minden kaptár felett élénk színű festékkel kell jelölni a hálót, hogy a méhek alkonyatkor haza tudjanak térni, és figyelni kell a fényvisszaverő talajtakaró-mulcs kombinációját, amely megnöveli a trágyázatlan termés arányát.

A jégháló telepítése olyan módon változtatja meg a gyümölcsös és a beporzók kapcsolatát, amire a legtöbb termelő csak a háló felhúzása után számít. A kérdések gyorsan jönnek: Átjutnak-e a méhek a hálón? Kell-e valamit másképp tennem a kaptáraimmal? Továbbra is támaszkodhatom-e a vadon élő beporzókra?

A válaszok szinte kizárólag egyetlen számtól függenek: a hálónyílás méretétől. Ha a hálónyílásnak megfelelően állítjuk be a növényeket, a beporzás normálisan folytatódik. Ha rosszul csináljuk, akkor a terméskötésben is látni fogjuk – túl kicsi termések, egyenetlen fürtök, csökkent terméshozam –, mire már túl késő lesz a javításra abban az időszakban.

Átjuthatnak-e a méhek a jégesőhálón? A hálóméret szabálya mindent követ

Ha a háló nyílásmérete nagyobb, mint 12 mm, a méhek szabadon áthaladhatnak, és nincs szükség különleges kezelésre. Ha a háló nyílásmérete 12 mm vagy kisebb – ami a szabványos jégesőhálónak felel meg –, a méhek nem tudnak áthaladni, és a méhkaptárakat a hálós kereten belül kell elhelyezni. ¹

Ez nem hozzávetőleges érték. Ez egy szigorú küszöbérték, amely a méhek testméretének a hálónyíláshoz viszonyított méretén alapul.

Egy fontos pontosítás: a hálóval behálózott gyümölcsösben a méhek általában a fejük feletti hálón keresztül repülnek be és ki , nem pedig az oldalsó hálón keresztül. ¹ Ez azt jelenti, hogy a finomszemű fej feletti háló jobban korlátozza a mozgást, mint a kizárólagos oldalsó háló – és azt is jelenti, hogy a fej feletti háló helyes elhelyezése fontos a méhek tájékozódása szempontjából.

Mikor kell a kaptárakat a hálóba helyezni?

A méhkaptárakat a hálóval borított területre a virágzás 3–5%-ának időpontjában helyezzük el – nem előtte, és ideális esetben nem sokkal utána.¹

Túl korán: ha a kaptárakat virágzás előtt helyezi be, a méhek egy olyan helyre orientálódnak, és olyan táplálkozási mintákat alakítanak ki, amelyek nem illeszkednek a virágok helyéhez. Előfordulhat, hogy a korai virágzási időszakot még az új környezet megismerésével töltik, ahelyett, hogy aktívan táplálkoznának.

Túl késő: ha 20–30%-os virágzásig várunk, akkor máris elveszítettük a beporzási ablak jelentős részét. Különösen a cseresznyeültetvényekben, ahol a virágzási időszak rövid és a szinkronizáció fontos, a késői bevezetés valódi terméskockázatot jelent.

A 3–5%-os határ elég korai ahhoz, hogy beköszöntsön a fő virágzási időszak, miközben a méheknek időt adnak arra, hogy alkalmazkodjanak az új környezetükhöz a háló alatt.

Hány kaptárra van szükséged, és hová kell őket elhelyezni?

A kaptárakat osszuk el a hálóval behálózott területen – ne az egyik végén koncentráljuk.¹

A méhek természetes hajlammal rendelkeznek, hogy a sorok mentén gyűjtsenek táplálékot. Egy nyitott gyümölcsösben ez rendben is van – hatékonyan befedik a talajt. Egy háló alatt azonban azok a méhek, amelyek a szerkezet egyetlen sarkához vagy végéhez orientálódnak, a közeli sorokat jól, a távoliakat pedig rosszul fedik le. Ez egyenetlen beporzást eredményez a blokkon.

Gyakorlati irányelvek:

• Kaptársűrűség: Kiindulópontként – az almáskertek jellemzően 2–4 kaptár hektáronkéntcseresznyeültetvények 4–6 kaptár hektáronként mivel a virágzási időszak rövidebb és kritikusabb. Háló alatt a zárt környezet kissé csökkentheti a táplálékkeresési tartományt, ezért az első szezonban a szokásos tartomány felső határa felé haladjon.
• Megoszlás: A kaptárakat egyenletesen helyezzük el a kifutón, ideális esetben egy kaptárcsoportot helyezzünk el területenként, ahelyett, hogy az összes kaptárt egy helyen, a hozzáférési ponton helyeznénk el.
• Erő: A gyenge méhcsaládok szinte semmilyen mértékben nem járulnak hozzá a beporzáshoz. ¹ A méhcsaládok telepítése előtt egyeztessen a méhészével a méhcsalád erősségéről – egy hálóba helyezett gyenge kaptár nem egyenlő az erőssel.

Mikor kell eltávolítani a kaptárakat: Miután a virágzás befejeződött és a terméskötés megtörtént, a kaptárak vagy a szezon végéig a hálóban maradhatnak, vagy kihelyezhetők. Nincs agronómiai ok arra, hogy azonnal el kell hagyniuk – de a teljes szezonban a kifutóban tartott méhek korlátozott táplálékkeresési körrel rendelkeznek. Azoknál a termelőknél, akik méheket is használnak méztermelésre, ez a csökkentett kör befolyásolja a mézhozamot. Beszélje meg a kompromisszumot a méhészével.

Miért pusztulnak el a méhek alkonyatkor a háló ellen – és hogyan lehet megállítani?

A háló alatt eltévedt méhek alkonyatkor arccal a hálóba repülnek, és ott pusztulnak el; a megoldás az, hogy élénk színű festékkel lefújják a hálót közvetlenül minden kaptár felett, hogy a kolónia egy nagy kontrasztú tájékozódási pont alapján tájékozódhasson haza.

Nyílt gyümölcsösökben a méhek alkonyatkor vizuális tereptárgyak – fák alakja, kerítésvonalak, nap állása – segítségével tájékozódnak haza. Egy háló alatt ezek a tereptárgyak részben eltakarva vannak, és maga a háló felülete egy új vizuális határt hoz létre, amellyel a méhek korábban nem találkoztak.

A dokumentált eredmény: azok a méhek, amelyek alkonyatkor nem találják meg a kaptárukat , a háló felszíne felé repülnek és csapdába esnek. Hideg éjszakákon még reggel előtt elpusztulnak a háló felszínén.¹

Ezt a queenslandi Stanthorpe-ban figyelték meg, ahol a méhészek arról számoltak be, hogy a háló telepítése utáni első évszakokban méheket veszítettek e dezorientációs probléma miatt.

A megoldás egyszerű: jelölje meg a hálót közvetlenül minden kaptár felett élénk színű festékkel. ¹

A festékfolt egy nagy kontrasztú vizuális jelölést biztosít a méheknek a háló felületén, amelyet távolról is megtalálhatnak. A terepi gyakorlatban ez szinte teljesen megoldotta a tájékozódási problémát. Használjon bármilyen élénk színt – a fluoreszkáló narancssárga vagy sárga jól mutat a fehér vagy szürke háló hátterében.

Használhatok fényvisszaverő mulcsot a kizárásháló alatt?

Ez egy olyan kombináció, amelyet minden telepítés előtt jelezni kell: a fényvisszaverő talajtakaró és a finomszemű védőháló együttes használata arra készteti a méheket, hogy elkerüljék a fényvisszaverő felület felett növő virágokat.¹

A Maroochy Kutatóállomás kutatása kimutatta, hogy fényvisszaverő talajtakaróval ellátott hálók alatt:

• Nubbin (megtermékenyítetlen gyümölcs) arány: 32–41%
• Madárháló alatt fényvisszaverő talajtakaróval: 3% alatt

A valószínű ok: a talajtakaróról visszaverődő fény eltéríti a méheket a felülről közelítő virágoktól. Hagyományos madárháló (nagyobb szövésű) alatt a hatás nem volt megfigyelhető – a méhek könnyebben tudtak tájékozódni. Finom szűrőháló alatt a kombináció olyan vizuális környezetet teremtett, amely csökkentette a méhek hajlandóságát a virágkoronához közeledni.

Ha fényvisszaverő talajtakarót használsz, gondosan ellenőrizd a beporzás eredményeit a hálóval való beporzás utáni első szezonban. Ha megnövekedett gombaölő arányt tapasztalsz, a legvalószínűbb ok a talajtakaró-háló kombinációja.

Mi a helyzet a vadon élő beporzókkal?

A vadon élő méhek – dongók, magányos méhek, őshonos méhfajok – másképp viselkednek háló alatt, mint a kezelt méhek, és a kép pozitívabb, mint amire a legtöbb termelő számít.

A méhekkel ellentétben, amelyek nagymértékben a térbeli memóriára és a vizuális tereptárgyakra támaszkodnak a központi kaptárba való visszatéréshez, sok vadon élő méhfaj rövidebb hatótávolságú táplálékkereső, helyben fészkel, és azonnali jelzések alapján tájékozódik. Egy finomszemű háló alatt a vadméhek, amelyek már a telepítéskor a kifutón belül tartózkodnak, gyakran hatékonyan folytatják a táplálékkeresést – alkonyatkor nem jelentkezik ugyanaz a dezorientációs probléma, mint a méhkolóniáknak.

A gyakorlati következmény: ha a gyümölcsösödben állandó vadméh-populáció él, a hálós bekerítés nem szünteti meg őket, mint beporzókat. Idővel csökkentheti a számukat, ha a bekerítés korlátozza az új fészkelőhelyek létrehozásának képességét, de az első egy-két szezonban érdemi módon hozzájárulhatnak a méhek fejlődéséhez.

Ennek ellenére a vadon élő beporzókat kiegészítő, nem pedig elsődleges rovarként kell kezelni. A megbízható terméshozamot igénylő kereskedelmi gyümölcsösök esetében a gondozott kaptárak továbbra is az ellenőrizhető, tervezhető megközelítést jelentik.

Csökkenti-e a fehér háló alatti hőség a méhek táplálékkeresését?

Egy említésre méltó mikroklímahatás: a fehér finomszemű háló körülbelül +4–5°C-kal emeli a nappali hőmérsékletet a háló alatt. Forró éghajlaton – Spanyolország szárazföldi részén, Észak-Afrikában, Ausztrália egyes részein – ez a lombkorona hőmérsékletét a méhek táplálkozásának optimális tartománya fölé emelheti.

A méhek körülbelül 35–38 °C felett kevésbé aktívak, és 40 °C felett jelentősen csökkentik a táplálékkeresést. Ha a gyümölcsös virágzáskor túl meleg van, és egy finomszemű fehér hálóval 5 °C-kal növeli a hőmérsékletet, akkor a táplálékkeresés csúcsidőszaka lerövidül. Ilyen környezetben érdemes megbeszélni a méhésszel a kaptárak korábbi, napközbeni telepítését, a vízhez jutás biztosítását a hálón belül, valamint azt, hogy egy nagyobb szemű vagy sötétebb színű háló jobban kezeli-e a hőmérsékletet.

Ez kevésbé jelent problémát hűvösebb vagy tengerparti éghajlaton, ahol még a háló hőmérséklet-emelkedése is a kényelmes táplálékkeresési tartományon belül marad.

Befolyásolják-e a drapériarendszerek a beporzást?

Egy fontos megjegyzés a szezonális drapéria-/lombkoronarendszereket használó termelők számára az állandó felső szerkezetek helyett: a drapériarendszereket jellemzően a virágzás befejezése után telepítik, így a beporzás teljesen érintetlen marad.¹

A kúszónövények a szirmok lehulladása után folytatódnak – ekkorra a méhek már elvégezték a munkájukat. Ez a kúszónövényes hálós rendszerek egyik kevéssé értékelt előnye olyan növényeknél, mint a cseresznye, ahol a virágzási időszak rövid, és a beporzás bármilyen megzavarása jelentős terméskockázattal jár.

Ha a beporzás veszélye miatt választasz az állandó és a drapériarendszerek között, a drapériarendszerek teljesen kizárják a kérdést.

Mit kell egyeztetnie a méhésszel, mielőtt hálót húzna?

Ha állandó , felülről lefelé irányuló jégesőháló-rendszert tervez telepíteni, és jelenleg menedzselt kaptárakat használ a beporzáshoz, vonja be méhészét a tervezésbe a telepítés megkezdése előtt.¹

Tanácsot tudnak adni a következőkben:

• A kaptár elhelyezkedése a hálószerkezethez képest
• Hogyan tehetjük a netes környezetet a lehető legméhbarátabbá?
• Vajon a csúcsvirágzás idején az oldalsó hálóban lévő ideiglenes nyílások segíthetnének-e
• Az oldalsó hálók feltekerése, hogy a méhek szabadabban be- és kijuthassanak a virágzási időszak alatt

Egy méhész, aki ért a hálós rendszerhez, hatékony megoldásokat fog találni. Egy méhész, aki először lép be egy teljesen behálózott gyümölcsösbe a bevezetés napján, improvizálni fog.

Összegzésként

Gyakran ismételt kérdések

Átjuthatnak-e a méhek a jégesőhálón?

Ez a háló nyílásától függ. Ha a nyílás nagyobb, mint 12 mm – ami jellemző egyes madár- vagy denevérhálókra –, a méhek szabadon áthaladhatnak. A hagyományos jégesőhálók nyílása azonban 12 mm-es vagy kisebb, amin a méhek nem férnek át. Bármely hagyományos jégesőháló esetében a gyümölcsöst a méhek számára zárt rendszerként kell kezelni: a kaptáraknak a terráriumon belül kell lenniük, mert a beporzók nem fognak maguktól kívülről bejutni.

Méhkaptárakat kell a hálóba tenni?

Igen, a hagyományos jégesőháló esetében. Mivel a háló nem engedi be a méheket, nem lehet a kaptárakat az épületen kívül parkolni, vagy a szomszédos blokkokból besodródó méhekre hagyatkozni. A kezelt kaptárakat a virágzás előtt helyezzük el a hálóval borított területen belül, 3-5%-os virágnyíláskor telepítsük be őket, és egyenletesen osszuk el őket a blokkban, ahelyett, hogy egy helyen csoportosítanánk őket. A méhek néhány napon belül eligazodnak az új környezetben, és általában a háló alatt keresnek táplálékot.

Mikor helyezzek kaptárakat egy hálóval borított gyümölcsösbe?

3-5%-os virágzáskor telepítsük őket – ne előtte, és ideális esetben nem sokkal utána. Túl korán a méhek már a virágok kinyílása előtt tájékozódnak és kialakítják a táplálkozási mintázataikat, pazarolva az energiát a hely megismerésére. Túl későn, mondjuk 20-30%-os virágzáskor, és máris elveszítettük a beporzási ablak egy részét. A rövid virágzású növényeknél, mint például a cseresznye, ahol a szinkronizáció a legfontosabb, a késői bevezetés valódi terméskockázatot jelent. A 3-5%-os határ megragadja a fővirágzást, miközben még mindig van ideje a kolóniának letelepedni.

Miért pusztulnak a méheim a hálón?

Valószínűleg szürkületkori tájékozódási zavarról van szó. Egy háló alatt a méhek által alkonyatkor a kaptár megtalálásához használt vizuális tereptárgyak – fa alakzatok, kerítésvonalak, a nap – részben eltakarva vannak, és maga a háló felülete ismeretlen határvonal. Azok a méhek, amelyek nem tudják megtalálni a kaptárt, a háló arcába repülnek, és hideg éjszakákon ott pusztulnak el reggel előtt. A megoldás olcsó és hatékony: permetezzen egy folt élénk festéket a hálóra közvetlenül minden kaptár felett. A nagy kontrasztú jelölő tereptárgyat ad a kolóniának, amelyre ráirányulhat a figyelme, és szinte teljesen megszünteti a veszteségeket.

Hány méhkaptárra van szükségem hektáronként hálóval befedve?

Kiindulópontként: az almáskertekben jellemzően hektáronként 2-4, a cseresznyekertekben pedig 4-6 kaptár található, tekintettel a rövidebb és kritikusabb cseresznyevirágzásra. Háló alatt a zárt környezet kissé csökkentheti a táplálékkeresési tartományt, ezért az első szezonban a normál tartomány felső határa felé hajoljunk. A család erőssége fontosabb, mint a szám: egy hálóban lévő gyenge kaptárnak nincs körülötte növényzet, ami kiegészítené, ezért ne helyezzük oda a leggyengébb családokat.

A fényvisszaverő talajtakaró beporzási problémákat okozhat a háló alatt?

Egyetlen kombinációban igen. Egy queenslandi kutatóállomás kutatása kimutatta, hogy a finomszemű kizáró háló alatt használt fényvisszaverő talajtakaró a trágyázatlan termés (nubbin) arányát nagyjából 32–41%-ra növelte, szemben a nagyobb nyílású madárháló alatt elért 3%-kal. A visszaverődő fény úgy tűnik, elzavarja a virágokhoz felülről közeledő méheket. Hagyományos madárháló alatt a hatás nem jelentkezett. Ha finomszemű háló alá helyez fényvisszaverő talajtakarót, az első szezonban gondosan figyelje a terméskötést.

Továbbra is támaszkodhatom a vadon élő beporzókra a hálós beporzás után?

Részben. A háló felhúzásakor már a kifutón belül jelen lévő vadméhek gyakran továbbra is hatékonyan gyűjtenek táplálékot, mivel sokan közülük rövid hatótávolságúak, és azonnali jelzések, nem pedig nagy távolságú tájékozódási pontok alapján tájékozódnak – így nem érik őket ugyanaz az alkonyati dezorientáció, mint a méhkolóniákat. Idővel a kifutó csökkentheti a számukat, ha korlátozza az új fészkelőhelyek számát, de az első egy-két szezonban jelentősen hozzájárulnak. A kereskedelmi célú terméshozam érdekében azonban a vadon élő beporzókat kiegészítőként kell kezelni, és az ellenőrzött kaptárakat elsődleges, ellenőrizhető megközelítésként kell alkalmazni.

Szükség van-e méhészkedésre a drapéria- vagy lombkoronarendszerek esetében?

Nem. Az idényjellegű drapériarendszereket a virágzás befejezése után telepítik – a drapéria a sziromlehulláskor kezdődik, miután a méhek már elvégezték a munkájukat –, így a beporzás nem érintett. Ez a drapériarendszerek alulértékelt előnye a rövid virágzási idejű növényeknél, például a cseresznyénél, ahol a beporzás bármilyen megzavarása valódi terméshozam-kockázatot hordoz magában. Ha kifejezetten a beporzási aggályok miatt választ egy állandó felső szerkezet és egy drapériarendszer között, a drapériarendszer teljesen eloszlatja a kérdést.

Beszéljen velünk gyümölcsöse berendezéséről

Lábjegyzetek

¹ Rigden, P. (2008). Hálózni vagy nem hálózni , 3. kiadás. Queensland Elsődleges Ipari és Halászati ​​Minisztériuma. 74 oldal. — Méhgazdálkodás hálózás alatt (24–26. oldal); hálónyílás és a méhek áthaladási küszöbértékei; a kaptárba való bekerülés időzítése 3–5%-os virágzás esetén; a kaptárak eloszlásának alapelvei; navigációs dezorientáció és jelölőfesték-oldat; fényvisszaverő talajtakaró és védőháló kombinációja (Lloyd et al. 2003-as adatok); drapériarendszer és a beporzás időzítése (17. oldal). Elsődleges terepkutatás: Middleton és McWaters (1996, 2000); Lloyd et al. (2003); P Warhurst (1998, személyes közlés).

Köszönetnyilvánítás

A cikkben szereplő főbb adatok – a hálónyílások küszöbértékei, a kaptárba való behelyezés időzítése, a navigáció dezorientációja és a jelölőfesték-oldat – Peter Rigden terepkutatásából származnak, amelyet a To Net or Not to Net (3. kiadás, 2008) című könyvben gyűjtöttek össze , a Queensland-i Elsődleges Ipari és Halászati ​​Minisztériumban. A konkrét méhgazdálkodási eredmények Middleton és McWaters (1996, 2000) Stanthorpe gyümölcsösökben végzett munkájából, valamint Lloyd és munkatársai (2003) a Maroochy Kutatóállomáson végzett munkájából származnak. Türelmes megfigyeléseik arról, hogy mit csinálnak a méhek a hálók alatt – beleértve a jelölőfesték-oldat felfedezését is –, olyan ismereteket eredményeztek, amelyek minden beporzási szezonban gyakorlati értékkel bírnak minden olyan termelő számára, aki felső hálót telepít.

További olvasnivalók

• Mikor kell jégesőhálót telepíteni – beleértve a beporzás időzítését is
• Hogyan változtatja meg a jégesőháló a gyümölcsös mikroklímáját?
• Jégesőháló gyümölcsösökhöz – Alkalmazások
• Teljes jégesőháló-útmutató

Kevin Lyu tollából | EyouAgro — 1996 óta gyárt jéghálókat gyümölcsösök számára világszerte, egy 8 gyártósorral rendelkező gyárban.

Következő olvasmány

Miért érdemes jégesőhálóval védeni a napelemeket?

A napelemes üzemeltetők azt kérdezik tőlem, hogy megéri-e a jégeső elleni háló használata a napelemek esetében.

Miután évekig jégesőhálókat szállítottunk, a matematika eldöntötte a kérdést: egy átlátszó háló hektáronként évente körülbelül 400–800 dollárba kerül, és a fényárak ~7%-át teszi ki, míg egyetlen jégeső akár 400 000 dolláros hektáronkénti költséget is jelenthet. A háló az egyetlen olyan intézkedés, amely fizikailag megállítja a nagy jégesőket, mielőtt az megrepesztené az üveget.

Ha a paneljeid jégeső sújtotta területen állnak, időben kösd be őket – miután a vihar már túl késő.

— Kevin Lyu, EyouAgro

Miért nem működik a jégesőhálóm? 8 diagnosztizált probléma

Az évek során, amikor jégháló-ellátással foglalkozom, a saját káromon tanultam meg: a termelő által megnevezett probléma szinte soha nem a valódi ok. A „jégeső jött át” általában nem hibás háló – a háló túl durva a helyi jégdarabok méretéhez képest. Egy szakadt háló általában túlfeszített, nem gyenge. Egy összeomlott szerkezet ritkán „túl szoros” – hiányoznak róla a rugalmas kötőelemek és a lehorgonyzatlan oszlopok. Ez az útmutató a nyolc leggyakrabban felvett hívást mutatja be, elkülönítve a rossz diagnózist a valódi októl, mert a rossz javítás egy újabb szezonba kerül. – Kevin Lyu, EyouAgro

Miért válassza a Diamond Lock jégesőhálót a növényvédelemhez?

A Diamond Lock jégesőháló kiváló védelmet nyújt a négyszálú öltéses kialakításának köszönhetően, így rendkívül ellenálló a jégesővel, a széllel és a madarakkal szemben. UV-stabil és mikroklímahatást biztosít, elősegítve az egészséges növénynövekedést.